Legyek-e szabadalmi ügyvivő?

Először azt kellene megvizsgáljuk, hogy érdemes-e egyáltalán ezt a szép hivatást vállalnia bárkinek is ma Magyarországon.

Előnyök:

  • a profik jól keresnek,
  • kevesek által űzött, elit jogi-műszaki határterület,
  • széles rálátás az innovációra, újdonságokra,
  • önálló, érdekes munka; elismert, szép hivatás,
  • nemzetközi lehetőségek az érvényesülésre.


Hátrányok:

  • túl hosszú tanulmányi idő,
  • más hivatásokhoz képest aránytalanul nagy energia-befektetés,
  • kockázat: aki nem válik profivá, arra akár munkanélküliség várhat.


A fenti listához hozzá kell tegyük, hogy jelenleg Magyarországon inkább a hátrányok érvényesülnek, míg a Lajtán túl – ma már ezt úgy mondjuk, hogy az Európai Unió átlagában – inkább az előnyök jelentkeznek. Ebből következően ma csak azoknak célszerű e hivatást választani, akik képesnek érzik magukat arra, hogy majdan az Európai Uniós tálból is cseresznyézzenek.

Ehhez az alábbiak szükségesek:

  • okos legyen az illető (iskolai érdemjegyek segítenek ennek megítélésében),
  • kreatív legyen (ide sorolható a gyors felfogó- és cselekvőképesség, fantázia, alkotó gondolatok),
  • nyelvtudás: angol felsőfok (min. C1), német középfok (B2), célszerű francia alapfok (A1),
  • műszaki vagy ezzel egyenértékű egyetemi diploma (M.Sc.),
  • kellő jogi véna,
  • hivatástudat.


Magyarországi korábbi helyzet:


Ma Magyarországon a szabadalmi ügyvivők nem feltétlen rendelkeznek a fenti tulajdonságokkal, korábban ugyanis nem merültek fel ilyen szigorú követelmények. A szabadalmi ügyvivők egy része rokoni, baráti kapcsolatok révén került hivatalába, egy másik részük pedig egykori „szocialista” vállalatnál dolgozva lett szabadalmi ügyvivő. A rendszerváltás idején a korábbi vállalati ügyvivők egy része elvesztette munkáját, és viszonylag kevesen tudtak a szabad piacon eredményesen megkapaszkodni – ma már az idősebb generációhoz tartoznak. A szabadalmi irodák munkatársait ez a válság nem érintette, ugyanakkor az átlagéletkor e szegmensben is inkább növekedett. Őket az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás hozta nehezebb helyzetbe, amikor is megszűntek a PCT nemzeti fázisok beindításával kapcsolatos szabadalmi bejelentések, hiszen minden külföldi az európai utat választotta. További nehéz helyzetet jelentett a közelmúltban a Londoni Egyezményhez való csatlakozás, amikor is az európai szabadalmak magyarországi érvényesítéséhez kapcsolódó fordítások redukálódtak az igénypont fordításokra.

A magyar szabadalmi ügyvivők többsége egyébként egyúttal európai szabadalmi ügyvivő is. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozáskor ugyanis minden magyar szabadalmi ügyvivő – külön vizsga nélkül – európai szabadalmi ügyvivővé is vált, az ún. „nagypapa” klauzula alapján. Ez az alkalom azonban egyszeri volt.

Magyarországi jelenlegi helyzet:


Vállalati ügyvivőt ma már elsősorban csak a gyógyszergyártó cégek alkalmaznak. Az ő feladatuk is főleg kutatásra, a generikus gyógyszerek jogszerű piacra bocsátásának elősegítésére, illetve a saját cég iparjogvédelmi feladataira terjed ki. A nagy magyar vállalatok külföldi kézben vannak, a fejlesztéseket nem Magyarországon végzik, vagy ha mégis, akkor is az anyavállalatnál intézik a szabadalmi bejelentést. A magyar feltalálók, kisvállalatok nem „termelnek” elegendő szabadalmi bejelentést. Az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi irodák további válság előtt állnak az egységes EU szabadalom bevezetése kapcsán. Ekkortól a külföldi szabadalmi bejelentések gyakorlatilag megszűnnek, illetve minimalizálódnak. A külföldi megbízások a nagyobb irodák felé tolódnak egyrészt a teljesebb szolgáltatásban bízva, másrészt az esetleges kiesés miatti kockázatokat kerülve.

A kedvezőtlen folyamatok mellett ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a megnyíló új lehetőségeket sem. Ezek azonban csak azokat érintik, akik tehetségesek, és akik teljesítik a szabadalmi ügyvivővé válás korábban felsorolt minimum követelményeit. Az internet világában ma már kevésbé lényeges, hogy valaki családi vagy földrajzi vonatkozásban hová született, a tehetségnek így nagyobb esélye van a felszínre jutásra. A külföldi szabadalmi bejelentések ugyan megszűntek, de maguknak a szabadalmaknak száma jelentősen nő, hiszen jóval olcsóbb a külföldinek egy magyar kizárólagos jog megszerzése, ráadásul ezt automatikusan kaphatja a német jog mellé, értve ez alatt az egységes EU szabadalmi oltalmat. Ennek következtében csekély mértékben meg fog nőni a jogi konfliktusok száma, illetve az ehhez kapcsolódó kutatási lehetőségek (vö. jogi véna szükségessége).

A ma érvényesülni szándékozó fiatal szabadalmi ügyvivőnek le kell tennie az igen nehéz európai szabadalmi ügyvivői vizsgát. Erre csak a tehetséges, okos és nyelvet nagyon jól tudó szakemberek képesek. Ők az ehhez kapcsolódó jogosítványok és tudás birtokában szerte a világból képviselhetnek feltalálókat az Európai Szabadalmi Hivatal előtt. Az Európai Uniós integráció eredményeként számos országban járhat el jogi képviselőként EU tagállambéli, így magyar szabadalmi ügyvivő, ilyenformán a külföldi nemzeti képviselet is megnyílt a szakma megújulásra képes és tehetséges része előtt. Közösségi képviselőként adott esetben külföldi szakmai kamarák is kötelesek nyilvántartásba venni a magyar szabadalmi ügyvivőt, így a még zártabb országok némelyike is elérhető.

 
Copyright © 2011 Pintz és Társai - Minden jog fenntartva.